"Emlékszel még rá 17 évesen? Milyen furcsa kislány volt. (...) Világraszületett teremtmények örömével tudott örülni mindennek amit a világ adni és mutatni tudott. Mintha személyesen köze lett volna a világ minden tüneményéhez. Igen, ilyen volt ő, akkor. (...)
Mi ketten élünk. Mi ketten túléltük ezt a nőt. Te azzal, hogy elmentél, én azzal, hogy itt maradtam. Túléltük gyáván, vagy okosan, sértődötten vagy ostobán, túléltük, ez tény, és aki túl él valakit, az mindig áruló. Túlélni valakit, akit annyira szerettünk, hogy ölni is tudtunk volna érte, túlélni valakit, akihez olyan közünk volt, hogy majdnem belehaltunk, nos... ez egyike a világ rejtélyes és megfejthetetlen bűntényeinek, a törvénykönyvek nem ismerik ezt a bűnt, de mi ketten tudjuk."
ahamm, írok. buuáá. nem engedtek be első órára. mert késtem . OKKE. :D
és "én legalább gondolkodom." oh, köszönöm. törin írtunk, előző dolg. 4... muszáj beszámolni sikereimről. :D MIAZ H 4?!?! matek eddig világos... angol felelés, és én nem adtam fel. HÁH. XD németek uncsik, gazdaságiszopás... és holnapdoga. TANULJDIA!
pá
