Üdvözletem Földlakó, Békésszándékkaljöttem.
Csak telnek az orrotfújósköhögős napjaim, történik ezaz, de úgy nagyon nem nyilatkoznék.... Majd. :P xD
Hétfő. Hargi párbeszédekkel szolgálhatok:
* tökkussbavagyunk, mindenféleelőzménynélkül *
"Fúúj Diaaa én nem fekszem le veleed" xD
- Hargi legyélmár egy kicsit konzervatívabb. :H
- Mért? Jaa.
- De csak mert te is mindig b*szogacc...
- Ne értsd félre Dia, én szeretem ha kivan a melled.
X'DD
Lejött Márti, de rögtön ment is vissza Pestre. Meg voltam Misinél utána átmentem Noémit boldogítani. : D -
Kedden elmaradt az első óránk, 2.-ra meg bejött "misszbajusz" És nem csináltunk semmit. Angolon dogát írtunk - nem lett vészes - Tesin úgydöntöttem, hogy én nem érzem jól magam, úgyhogy bentmaradtam Tinával az öltözőben. Gábornak adjuk a randitippeket, ami annyiból állt, hogy ha lányokról van szó ne hallgasson a Rátvaira... X'DD Neem, amúgy kapott még pár tanácsot tőlünk. ^ ^ : D: D
- Judit, van függvénytáblázata?
- Van.
- És számológépe?
- Az annyira nincs.
Ma volt 0. órám, gyépírás, és én rájöttem hogy tök ügyes vagyok. XD Reggel Danival jöttem, de abszolútnemvoltam partiképes, 7-kor én még az ágyikóba vagyok nem a buszon. -.- :D
Matek:
- Hasonló??? A Hargitta Hasonló van hozzám, mert 2 füle közt van a feje, földig ér a lába, mégis mekkora Különbség van! Nem??!?
- De. : |
- Hehe. Te is büszke vagy pár különbségre meg én is. :D
- (...)
- Psszt Hargi, de bepirultál. :D -
- Csodálkozol? Csak 60x nagyobb nálam...
Dogába:
1, Mi a bátorság?
Ez!
Boldog névnapot Garbókák! : D -
Ja, és Bibótól:
5 dolog ami utálok:
ha valaki kurvasokat káromkodik:D szoktam én is, de nem folyamatosan...
fizika, matek ... : D
ha valaki eljutott nálam odáig, hogy tisztaszívemből utálom
karfiol
nemszokásom, de ha függök valakitől, és ha akkor nem figyelnek rám, amikor a legnagyobb szükségem lenne rá, meg ha ilyen önző nyávogós pitsának érzem magam
5 dolog amit szeretek:
femili, barátok
ha jó jegyet kapok, ami elég ritka madár mostanság:D
ha valakivel tudok egy jót beszélgetni
csoki
ha szeretnek és szeretek:)
5 dolog ahova elszeretnék jutni:
lehető legtöbbet látni a világból *-* mondjuuuk Görögország
India
Olaszország
Dánia
Franciaország
Ésmégsokanmások:D
5 dolog amit elszeretnék érni:
sok nyelven beszélni, és műveltnek lenni x'D
*-* sikerpéénzcsillogááásXD valami jó meló
férjemuram jelentkezz:D
ezek ha megvannak egy szép kis házikó, kinderkék *-*
egészség, békesség vlevle *
5 ember akinek tovább küldöm:
Bogi
Hajni
Kitti
Niki
Gótkurva Annamarcsa/Nünüke: D -
píísz.
~ ~ ~
"(...) Az asztalra állították, hát - furcsa dolgok esnek meg a világban! Ugyanabban a szobában lelte magát, ahol valamikor meglátta a napvilágot, ugyanazokat a gyerekeket, ugyanazokat a játékokat látta maga körül. Ott volt a kis papírkastély van, kapujában legjobban ott állt fél lábon a takaros kis táncosnő, másik lába a magasban -- ő is rendíthetetlen maradt. Ez úgy meghatotta az ólomkatonát, hogy hajszál választotta el a sírástól, már-már kicsordultak szeméből az ólomkönnyek. De a sírás mégsem illett volna hozzá. Csak nézte a táncosnőt, a táncosnő meg őt, de szót nem váltottak.
Az egyik kisfiú a legtöbb, se szó, se beszéd, fölkapta az ólomkatonát, és behajította a kályhába. Senki sem tudta, hogy mért tette. Biztosan a tubákosszelencében lakó ördögfiók műve volt ez is.
Az Ólomkatona ott állt a tűz vörös fényében, és kibírhatatlan forróságot érzett, de nem tudta, a kályha tüze hevíti-e vagy a szerelemé. A piros-kék festék is lepattogzott róla; a viszontagságos utazástól-e vagy az emésztő szomorúságtól, Azt sem tudta. A táncosnőt nézte, a táncosnő meg őt. A katona egyszer csak érezte, hogy olvad, de csak állt rendíthetetlenül, S keményen markolta a puskáját. Akkor kicsapódott egy ajtó, egy léghuzat fölkapta a kis táncosnőt, s az, mint egy tündér Lenge, beröppent a kályha nyitott ajtaján a katona mellé, lobbant egyet, s vége volt.
A katona akkor zsugorodni kezdett, kicsi ólomgomolyaggá olvadt, s másnap, Amikor a szolgáló kiszedte a kályhából a hamut, egy kis ólomSzívet talált benne - ennyi maradt a katonából. A táncosnőből nem maradt más, mint az aranycsillám rózsa, az is szénfeketére perzselődött. "
Hans Christian Andersen: A rendíthetetlen Ólomkatona -- részlet
