10.
Ó, hogy tud tettetőn szeretni,
Reményt titkolni, félteni,
Kijózanítni s elhitetni,
Komor képpel csüggeszteni!
Most büszke volt, majd engedelmes,
Közömbös kedvű vagy figyelmes,
Bágyadt s epedt, ha néma volt,
Lángolt, ha áradozva szólt.
S mily fesztelen titkos levélben!
Egy vágy fakasztja sóhaját,
S hogy elfelejti önmagát!
Gyengéd s futó a fény szemében,
Ma szégyenlős, holnap merész,
S ha kell, könnyet hullatni kész.
11.
Hogy tud mindig új színt keresni,
Jámbort tréfával fogni meg,
Ijesztésül kétségbeesni
S szót lelni, mely búg s hízeleg,
Szűz elfogultságot kikémlel,
S legyőzi ésszel s szenvedéllyel,
Kilesve gyenge perceket,
Vár, míg a lány önként szeret,
S vall kérő szóra s biztatóra;
Első szívdobbanást figyel,
Felvert szerelmet űz s terel,
Míg itt a titkos pásztoróra,
Hol négyszemközt marad vele,
S leckét ad, melynek mestere.
Ha a művészetről kérdeznélek, szakkönyvek tucatjaiból tudnál idézni. Michalengelo, sokat tudsz róla. Sorolnád a műveit, politikai terveit, viszonyát a pápával, szexuális beállítottságát, mindent. De azt nem tudod, milyen érzés a Sixtus-i kápolnában állni, sosem néztél még föl arra a csodálatos boltozatra. Sose láttad. Ha a nőkről kérdezlek, máris sorolod a kedvenc típusaidat. Biztosan dugtál is néhányszor. De azt nem tudod, milyen érzés igazán boldogan felébredni egy nő mellett.
Nehéz eset vagy. Ha a háborúról kérdeznélek talán Shakespeare-t idéznél nekem: „Még egyszer a résre újra, barátaim!”. De sohasem harcoltál. Nem halt meg a karodban a legjobb barátod, aki hiába könyörgött neked, nem tudtál rajta segíteni.
Ha a szerelemről kérdezlek, talán egy szonettel válaszolsz. De nem néztél még nőre, mikor gyenge voltál, olyanra aki egy pillantásával meggyógyít, mintha Isten direkt hozzád küldött volna egy angyalt, hogy kimentsen téged a pokolból. Nem tudod milyen, ha te vagy az ő angyala. Nem tudod milyen örökké szeretni valakit. Történjen bármi, például rákos lesz. És te két hónapig a kezét fogva ülve alszol a betegágya mellett, mert az orvosok is látják a szemedben, hogy nem szívesen mennél látogatási időben. És elveszíteni valakit. Ezt csak akkor érzed, ha valakit önmagadnál is jobban szeretsz. Csak te még sosem mertél ennyire szeretni. Ha rád nézek, nem egy okos, magabiztos férfit látok, csak egy nagyképű, önző, ijedt kölyköt.
- Föl akarod mondani az egész könyvet, vagy akadnak néha önálló gondolataid is? Vagy ez a módszered, hogy besétálsz ide és önálló gondolatként adod elő korábban olvasottakat, azért, hogy befűzd a lányokat és piszkáld a barátomat? Sajnállak, mert úgy 50 év múlva lesz egy önálló gondolatod. Rájössz, hogy két bizonyosság létezik az életben: Egy, ne vedd kézpénznek mások gondolatait. Kettő, 150 ezret költöttél olyan műveltséganyag megszerzésére, amit másfél dollárért megapsz egy könyvtárban.
- Lehetséges, de lesz diplomám. Te viszont sültkrumplit szolgálsz fel majd a gyerekeimnek egy autós büfében.
- Húha, ez elképzelhető. De nálad akkor is eredetibb leszek.
^^
- Úgy vélem, a kérdés nem az, miért dolgozzon ön nekünk. A kérdés az, miért ne dolgozna.
- Miért ne dolgoznék? Nehéz kérdés. De megpróbálok válaszolni. Mondjuk, kapok egy kódot, amit más nem tudott megfejteni. Én megbirkózom vele, joggal vagyok büszke magamra. A kód észak-afrikai vagy közel-keleti felkelők lokalizációját fedte fel, s önök bombázni kezdik a falut, ahol rejtőznek. Meghal 1500 ember, akiket nem ismertem, nem ártottak nekem. Majd a politikusok a helyzet stabilizálása miatt kivezénylik a tengerészgyalogosokat a térségbe. A politikusgyerekek nincsenek köztük, őket esetleg a Nemzeti Gárdába hívják be. Egy dél-bostoni srácot fognak majd jól seggbe lőni. Mikor hazajön, kiderül, hogy a gyárat, ahol előtte dolgozott, abba az országba telepítették, ahol harcolt. A munkahelyét az a gyerek kapta, aki őt lelőtte, mert az sokkal olcsóbb munkaerő. Arra is rájön, csak azért harcolt, hogy az új kormánytól olcsóbban vehessünk olajat. Igaz, az olajtársaságok, a zűr miatt emelték itthon az árakat, s nem kis profitra tettek szert. Hősünknek viszont sok a két és fél dollár gallononként. A társaságok nem sietnek visszaállni az árakkal. Fölvesznek egy alkoholista kapitányt, aki a tankerrel szlalomozik a jéghegyek között. Ütközés, majd az olaj minden életet elpusztít az óceán északi vizein. Közben hősünknek nincs munkája, az autóját nem tudja fenntartani, kínosan feszeng az álláskereső beszélgetéseken, mert a sebe miatt aranyere lett. Sőt, éhezik is, mert nem igen kap mást, mint olajjal szennyezett óceáni halat. Tehát a válaszom: várok egy jobb ajánlatra. Közben talán lelövöm a barátomat, az állását átadom az esküdt ellenségének, emelem az olajárakat, lebombázok egy falut, fókabébiket ölök, hasist szívok és belépek a Nemzeti Gárdába. Akár még elnök is lehetek.
