Ó, hát heló. Dia visszatért, igen, és nem, nem érdekel a véleményed, annál az egyszerű oknál fogva se, mert most az összes szociális kapcsolatom csillaga leáldozóban, és ha nem szeretnéd, hogy utcán motyogó öregasszony legyek (nem sok kell hozzá) akkor hagyd, hogy végigmondjam. Rendben? rendben.
Továbbá.
Kiteregettem félév szennyesét, lejjebb olvashatók a pillanatnyi privátosított hangulataim, (nem mind) sokszor csak idézetbe foglalva. Akad még unpublic, de az maradjon az én titkom. :D
És igen, a blogom olyan lett mint a többi szánalmasan picsogó picsának, akiknek semmi más gondja nincs az életben, minthogy így jaj, ikszipszilonjóska, meg úgy jaj ikszipszilonjóska, és jaj ikszipszilonjóska egy hülyefasz, de azért néha jó lenne ha lenne még az ikszipszilonjóska, mert ikszipszilonjóskának örültem, amikor megszeretgetett. És más egyéb önálló gondolatuk nincs. XD
De nekem még maradt agyam. Talán. Bár néha úgy érzem, hogy valahol azt is elhagytam... :D
amúgy enyhébb skrizoféniára utaló tüneteket produkál a páciens.
suhan a gondolat
akár a velencei gondola,
cikázik szép csendben,
sodródik, sodródsz vele.
eláraszt a rossz,
mint lyukon át befolyó
koszos víz,
nem bírod, hisz ott van
tünteted, de csak jön,
lelassít, elsodor,
messze vagy, és vissza nem
mehetsz.
befolyásol, remegsz,
célod egy:
megmaradni magad,
és míg haladsz,
nem akadni fenn
egy alacsonyabb
híd alatt.
